You are viewing an unstyled version of this page. Either your browser does not support Cascading Style Sheets (CSS) or CSS styling has been disabled.

EIRENE vasútüzemi vészhívások

Vasútüzemi vészhívások


Magas prioritású hívások, amelyek figyelmeztetik a mozdonyvezetőket, irányítókat és más érintett személyeket az olyan szintű veszélyekre, amelyek valamennyi a meghatározott körzetet érintő vonatmozgás megállítását követelik meg (railway emergency call). A két fő fajtája a vonat vészhívás és a tolatási vészhívás, amit a hálózatnak a küldő rádió üzemmódjától függően automatikusan meg kell tudni határozni. Ha a rádió tolató módban van, akkor tolatási, minden más esetben vonat vészhívást kell kezdeményeznie.
A vonat vészhívást valamennyi a körzetben tartózkodó mozdonyvezető és irányító megkapja, és lehetőség szerint az illetékes ETCS RBC-t is informálni szükséges. A tolató vészhívást a tolatási körzetben tartózkodó valamennyi a tolatásban résztvevő felhasználó megkapja. A tolató vészhívás a kapcsolat igazoló jelentést automatikusan elnyomja.
A vészhívási folyamatok három fázisra bonthatók:
  • figyelmeztetés,
  • informálás,
  • kapcsolat befejezése.

A figyelmeztetés fázisa azzal kezdődik, hogy a vészhelyzetet észlelő előfizető az MMI egy közvetlen kezelésével vészhívást kezdeményez. Ez azonnal továbbítódik a meghatározott célcsoportnak. Ha a kimenő hívás nem képes kapcsolatot teremteni a hálózattal, akkor a rendszer még 30 másodpercen keresztül folyamatosan próbálkozik, amelyről vizuális és akusztikus visszajelentést ad. A vészhívási funkció sikertelenségéről ugyancsak akusztikus és vizuális jelzés tájékoztat. Ha a vészhívás létrejött, akkor ennek tényére 5 másodperces hangjelzés figyelmezteti mind a kezdeményező, mind a fogadó felet, jóllehet célszerűen más-más tónusban. Ha egy vonat csak ezután érkezik az érintett területre, a jelzéseket ugyanúgy megkapja.
A figyelmeztető hangjelzés után azonnal létrejön a beszédkapcsolat, amelynek segítségével a kezdeményező fél szóbeli tájékoztatást adhat az érintetteknek a létrejött veszélyhelyzet természetéről, illetve opcionálisan a résztvevő felek is beszédet kezdeményezhetnek.
A vészhívást befejezheti a kezdeményező, a hívásban résztvevő irányító, vagy akár maga a hálózat, bizonyos - nemzeti döntésben meghatározott - beszéd nélküli idő elteltével. Ha a kezdeményező elhagyja a területet a vészhívás alatt, akkor vizuális és akusztikus jelzés figyelmeztet az elveszett hívásra.
A vasútüzemi vészhívást valamennyi bekapcsolt állapotban lévő készüléknek vennie kell tudni. A mobil készülékről érkező vészhívás esetén az irányító számára ki kell jelezni a hívó funkcionális azonosítóját, vonat esetén a vonatszámot, annak hiányában a mozdonyszámot. Opcionálisan, annak rendelkezésre állása esetén megadható még a konkrét helyinformáció is.
A későbbi vizsgálatok miatt minden vészhívásra vonatkozóan lehetővé kell tenni a küldő és a fogadó felhasználók azonosítójának tárolását. Emiatt minden résztvevő készülék megerősítést küld a vészhívásról a központnak. Vonatfedélzeten a hatósági adattároló is rögzítheti az eseményt. A visszaigazolásnak automatikusan, a felhasználó beavatkozása nélkül, attól függetlenül meg kell történni. Ennek kiváltó eseménye a vészhívás vége, vagy a vészhívási körzet elhagyása. A torlódás elkerülése végett a visszajelentés egy rövid random értékű késleltetéssel indítható, vasúti információ prioritással. A kezdeményező mobil elküldi a funkcionális azonosítóját, a a vészhívás kezdeményezésének és végének időpontját és vonat esetén a vonat- és mozdonyszámot. A fogadó rádiókészülékek elküldik funkcionális azonosítójukat és vonat esetén a vonat- és mozdonyszámot, a vészhívás első fogadásának és elvesztésének/befejezésének időpontját, valamint a küldő csoportazonosítóját. A hálózati kapcsolat esetleges elvesztésekor annak helyreállásakor a készüléknek azonnal meg kell kísérelni a visszaigazolás elküldését.
A központnak 99%-os valószínűséggel 5 percen belül meg kell kapnia a visszaigazoló jelentéseket.

Lap teteje